Alfa fesztivál szubjektív
Egy vadonatúj fesztivál az Alfa Várpalotán. A helyszínnel kapcsolatos nagyon jó emlékek miatt kíváncsian vártam, mivel 2011-ben itt éltük meg életünk eddigi legmókásabb fesztiválját, de akkor még a Pafénak adott otthont a Cseri-parkerdő. Így hát elég nagy elvárásokkal indultam el csütörtökön. Szokásaimmal ellentétben sajnos csak egy napot tudtam ott tölteni és még sátrat sem vittem magammal, mivel hajnalban az első busszal jöttem is vissza, így igen rövid idő alatt kellett minél többi információt begyűjtenem.
Mikor a vonat begördült az állomásra a fesztiválbusz már ott várt, a két jegyellenőr nagyon kedvesen fogadott bennünket, ekkor jött a felismerés, hogy a fent említett múltkori itt jártunkkor is megragadott minket a várpalotai emberek szeretetre méltó viselkedése. Lehet, hogy csak nekünk volt szerencsénk, de innentől kezdve kizárólag segítőkész, barátságos és nagyon jó fej emberekkel hozott össze a sors.
A fesztiválra való bejutás kb 3 másodpercet vett igénybe. Nem volt sor, a biztonsági ellenőrzést pikk-pakk lezavarták. A személyzet milyenségét egy biztonsági őr hozzám intézett mondatával tudom jellemezni, mikor megkérdeztem, hogy hol tudom a passomat átvenni azt mondta: „Erre egyenesen, majd ott jobbra Tündérke” Annyira mókásan hatott, hogy felnevettem.
A területre beérve aztán szemet szúrt az indokolatlan számú kajás bódé és italos pult. Én nem is értem, hogy mire készültek, de mindkét oldalon végig lángos, fény, pálinka, frászkarika, stb, standok voltak tömött sorokban.
Mivel valahol mégis el kellett kezdeni a „tesztelést”, ezért a középen található JimBeam pultot céloztuk meg. A Nagyszínpadon Nagy Feró és a Beatrice kezdett bele a zenélésbe, ami az alapozásunkhoz tökéletes hátteret biztosított.
Félidőben elindultunk Magashegyire, akik 6-tól a Recomp Agro Sátorban játszottak és nem is nagyon mozdultunk el ettől a színpadtól majdnem éjfélig.
Azt éreztem, hogy valahogy mindenki nagyon barátkozós hangulatban van. Nem volt egy minimális távolságtartás sem, ami még fesztivál környezetben is meglepő volt. Folyamatosan új és új emberek jöttek oda beszélgetni, vagy invitáltak minket pl dodgemezni. Elképesztően jó volt a hangulat. A legjellemzőbb sztori, mikor újdonsült fesztiválbarátommal és még egy hozzánk csapódott sráccal végig ugráltunk egy koncertet, majd kiderült, hogy mindketten azt hittük, hogy a másik ismeri a fiút.
Szóval Magashegyi, Anna and the Barbies, majd Hollywoodoo. Itt jegyezném meg, hogy ez utóbbi akkora zúzást rendezett, hogy majdnem leszakadt a hajunk.
Éjfél körül a nagyszínpadon Punnany Massif volt, de ahhoz képest, amilyen koncerteket tolnak mostanában, ezt valahogy elég gyengének éreztem.
Előttük Kaukázus pár számát hallgattam meg, de sajnálom. Én továbbra sem tudom megkedvelni.
A legjobb koncert számomra ezen a rendezvényen egyértelműen a Konyha volt. Éjjel 1-körül kezdték el a zenekar történetének első nagyszínpados fellépését a kb 10 fős tömegnek. Amilyen kevesen voltunk olyan nagyot tombolt mindenki. Remélem a zenekar is legalább annyira élvezte a fellépést, mint mi. Hajnalban arról beszélgettünk, hogy érthetetlen miért nincs nagyobb rajongótábora a zenekarnak. A zene nagyon jó, a szövegek is rendben vannak és Szepesi Matyi színpadi jelenléte és energiája magával ragadó. Szóval feladat mindenkinek: Megkeresni a következő Konyha koncertet, a helyszínen a megadott időben megjelenni, ott kulturáltan szórakozni, majd ezt a gyakorlatot rendszeresen ismételni!
Az Alfán mi hajnali részegségünket némi rizses csirkével próbáltuk kordában tartani, aminek készítőjét innen is üdvözöljük! (Köszi a salátát!)
Reggel aztán kiültünk a 8-as út mellett lévő buszmegállóba abban a reményben, hogy a neten kinézett busz tényleg jönni fog. Hát nem jött. Érkezett viszont a mi hős megmentőnk Petya, aki egyszer csak kibotorkált a fesztiválról, leült mellénk, hívott egy taxit, majd bezsuppolt bennünket is és elvitetett a várpalotai buszpályaudvarra. Miután kiderült, hogy még 40 perc van a busz indulásáig elkezdett mindet invitálni, hogy akkor inkább aludjunk nála és este folytassuk tovább a bulit. A végén már majdnem meggyőzött bennünket, de valahonnan előkerült eszünk józanabbik része és inkább a buszra szavaztunk. Petya! Téged továbbra is testületileg szeretünk!
Remélem, hogy jövőre ismét megrendezésre kerül a fesztivál és akkor már mindhárom napon részt tudok venni, valamint azt is, hogy várpalotaiak megtartják jó szokásukat és maradnak ilyen tökéletes vendéglátók továbbra is!
Aki kedvet kapott szombaton még tart a buli!
További részletek: http://alfafesztival.hu/
Fotók hamarosan!
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
