Jim Beam dédunokájával ittam! - Első rész

Épeszű ember nem hiszem, hogy nemet mondana arra, ha Fred Noe, Jim Beam dédunokája személyesen, meghívná pár pohárka bourbonre, így mivel épeszűnek hazudom magam, kapva kaptam az alkalmon és most elmesélem, hogy milyen is a whiskey iszogatás, akarom mondani a szakszerű whiskey kóstolás igazán autentikus alapanyaggal egy igazán autentikus ember társaságában. Az első részben a szakmai alapokat futom át, hogy aztán a következő bejegyzésben az élményről, az emberről és az anekdotáiról mesélhessek.

Jacob, Jim, Fred

Fred Booker Noe III (a hetedik arc a Jim Beam palackok cimkéjén), mint a márka nagykövete, európai körútjának egyik állomásaként, a hazai forgalmazó jóvoltából tegnap "Wiskey Akadémia" keretében ismertette meg a szerencséseket a család történetével, a gyártás érdekességeivel, valamint a legfontosabbal, magával az alapító receptje alapján készülő borostyánszínű nedűvel.

Maga a Jim Beam elnevezés nem az alapítótól származik, ő ugyanis Johannes Jacob Böhm (későbbi nevén Jacob Beam) volt. Jacob 1795-ben készítette el első, Old Jake Beam Sour Mash nevű bourbonjét, mellyel rögtön hírnevet szerzett magának. A cég életében azóta is, a szesztilalom jelentette megszakítástól eltekintve, a Beam leszármazottak hathatós közreműködésével virágzik. A szesztilalom derékba törte az addig prosperáló vállalkozást,  a névadó Jim Beam a főzde eladására kényszerül. A szesztilalom végével azonnal visszavásárolja a családi örökséget és 4 hónap leforgása alatt újraindítja azt 70 éves korában, hogy aztán 1970-re a legnagyobb számban értékesített borbon legyen Amerikában. A Jim Beam népszerűsége azóta sem csökkent, világszerte meghatározó, itthon vezető szereplője a bourbon piacnak, köszönhetően annak, hogy a klasszikus családi recept tisztelete mellett időről időre új variációkkal is meglepi a vásárlókat.

A Noe család 1950-ben kerül a céghez F. Booker Noe személyében, aki a gyermektelen T. Jeremias Beam unokaöccse, azóta a Beam utód Noe família viszi tovább a legendát.

Igen, a palack oldalán a hetedik arc az enyém!

 

A bourbon

Sokszor hangzik el laikusok szájából "A bourbon az nem whisky!", ami összességében csak féligazság, mivel valóban nem whisky a bourbon, mert az whiskey. Valódi különbség a betűzésen túl csak területi, vagyis az amerikai és az ír whiskyt szokás whiskeynek nevezni, bár ez sem következetes. Tehát a bourbon az whiskey!

A bourbon szülőhazája Kentucky állam Bourbon megyéje, először itt készítették az italt 1770-ben, ami gyors vált népszerűvé nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon. Míg a whisky / whiskey elnevezés használata változatos, a bourbon törvényileg szabályozott, az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

- A legfontosabb, hogy csak az Amerikai Egyesült Államokban készült ital lehet az, tehát bár nem túl szoros, mégis jelentős területi megkötés érvényesül. Bár a törvényi szabályozás nem köti ezt ki, a bourbon készítés még mindig a szölőállamhoz kapcsolódik, a bourbonök 95%-a Kentuckyban készül.

- Legalább 51%-ban kukoricából kell készülnie.

- Csak és kizárólag új, kiégetett hordóban érlelhető, a hordókat csak egyszer lehet felhasználni.

- Nem lehet színezéket és ízesítést alkalmazni. Ebből következik, hogy a faszénen átszűrt bourbon már nem minősül bourbonnek, mivel a szén ízesíti azt, így a végtermék már "csak" whiskey lehet.

- Legfeljebb 80%-os lehet a lefőzést követően a párlat.

- Legfeljebb 62,5%-os párlat kerülhet a hordóba.

- Legalább 40%-os párlat kerülhet palackozásra

- Legalább 2 évig kell hordóban érlelni.

 

A Jim Beam bourbon

A mai napig az alapító Jacob Beam receptje jelenti az alapot az italhoz, azonban ezt a névadó Jim Beam a gyártás újraindításakor kicsit finomított az élesztőket tekintve. A Jim Beam bourbonök a törvényi kitételt megduplázva, legalább 4 évig érlelődnek a hordókban. Az alapértelmezettként ismerős White Label ebből a szempontból az alap, a Black Label és az újdonság, a Devil's Cut 6 éves pihenésre fogott párlatokat jelentenek. 

A Jim Beam a mai napig jelentős fontosságot tulajdonít a természeti adottságoknak, így Kentucky időjárásának hatásait nem próbálják csökkenteni, épp ellenkezőleg, hasznosítják azt a jellegzetes bourbonjük elkészítése során. A hordók a tárolás során a természetes hőingadozás és a természetes páratartalom segítségével érlelik tartalmukat. A hordókat a tároló több emeletén helyezik el, így a magasabban lévők tartalma a töltéskor 62,5%-osról a magasabb hőmérsékletnek és alacsonyabb páratartalomnak köszönhetően akár 70%-osra is emelkedhet, míg az alsó szinten lévő hordók esetében a fordított hőmérséklet és páratartalom aránynak köszönhetően 55% környékére is csökkenhet. Bár a különböző erősségű párlatok elegyítésével könnyen lehetne konzisztens végterméket előállítani, a Jim Beam nem ezt alkalmazza, inkább kiemelik a hordók jellegzetességeit, a különböző szintek sajátosságait különböző italaikban hasznosítják. A magasabban lévő hordók fásabb, erőteljesebb, karakteresebb, összetettebb, sötétebb bourbont eredményeznek, míg az alsók lágyabb, szolidabb, aranysárgásat.

Az alapértelmezett Jim Beam, a White Label legalább 4 évet, a Black Label legalább 6 évet tölt a hordókban. A klasszikus értelemben vett bourbon kategórián túl a Jim Beam készít faszénen átszűrt, legalább 5 évig érlelt whiskeyt is, a zöld külsőt viselő Choice képében, ami bár a White és a Black érlelési idejének átlaga, a karaktere mégsem a White és a Black átlagaként jelentkezik a faszénnek köszönhetően. További nem bourbon kategória a Honey, ami a neve alapján kitalálhatóan méz hozzáadásával készül, eddig csak Európa sajátja, de jövőre az Egyesült Államokban is forgalomba hozzák az itteni sikereit látva. Szintén különleges a Red Stag, ami feketecseresznye ízesítésű és a klasszikus whiskyket és whiskeyket túl karakteresnek találó fogyasztók számára igazán érdekes lehet. A Honey számomra túlzó édességével ellentétben a Red Stag már nem szirupos, inkább könnyeden gyümölcsös és lágy.

 

Angyalok és ördögök

Fred Noe és ezáltal a Jim Beam nagy újdonsága a Devil's Cut elnevezésű igazán különleges bourbon, amit a kóstoló keretében mutatott be hazánkban a dédunoka. A különlegességét és az elnevezését is a whisky / whiskey gyártásának sajátosságai adják. Eredendően az "angyalok jussaként" emlegetik a készítők azt a nagyjából 4%-nyi folyadékot, ami elveszik a hordós érlelés során. Na ezt a koncentrált ízvilágú 4%-ot sikerült a Jim Beam-nek hasznosítani különleges eljárással kinyerve a hordóból a felszívott mennyiséget. Ezt legalább 6 évig érlelt bourbonnel társítják és 45%-osan palackozzák. Igazán különleges, karakteres ital. A 6 évig érlelt Black Label ízvilágára licitál, 19-re húz lapot a Devil's Cut.

 

A második rész a szakmaiságon túli bourbon főszereplésével ITT olvasható! 

 

 

 

 

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.